A héten a két úszás közül csak a keddit tudtam teljesíteni, pénteken a kisfiam iskolájában családi nap volt, de hogy a mozgás ne maradjon el, este bicikliztem egy elég erős tempót, fél óra alatt, majd 22 kilométert. A foci "érdeklődés hiányában" elmaradt, nyáron sajnos ez gyakran előfordul, pláne mióta tart az EB. Csütörtökön futottam 5,7 kilométert, 5:20 körüli perc/km sebességgel. Gyakorlásnak jó volt. A vasárnapi verseny érdekesen alakult. Holtversenyben vezettünk 4 forduló után a korosztályunkban. Elindultam a saját, 5 perc/km körüli tempómban. Úgy nagyjából 2 km környékén azt láttam a szemem sarkából, hogy valaki közvetlenül mögöttem jön. Így is ment ez a végéig. Az utolsó 4-500 méterre fokoztam a tempót, és már azt hittem, hogy meg is van, amikor 50 méterre a céltól lehagytak. Úgy meglepődtem, hogy mire észbe kaptam vége lett a versenynek. Nem vagyok hozzászokva az ilyen éles versenyzéshez. Már csak azért is fájó ez a történet, mert igazából pont a sprint megy jobban. Hát úgy látszik ezt is szokni kell.